diff options
author | Darrell Anderson <darrella@hushmail.com> | 2014-01-21 22:06:48 -0600 |
---|---|---|
committer | Timothy Pearson <kb9vqf@pearsoncomputing.net> | 2014-01-21 22:06:48 -0600 |
commit | 0b8ca6637be94f7814cafa7d01ad4699672ff336 (patch) | |
tree | d2b55b28893be8b047b4e60514f4a7f0713e0d70 /tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook | |
parent | a1670b07bc16b0decb3e85ee17ae64109cb182c1 (diff) | |
download | tde-i18n-0b8ca6637be94f7814cafa7d01ad4699672ff336.tar.gz tde-i18n-0b8ca6637be94f7814cafa7d01ad4699672ff336.zip |
Beautify docbook files
Diffstat (limited to 'tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook')
-rw-r--r-- | tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook | 164 |
1 files changed, 41 insertions, 123 deletions
diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook index 1b00a043f0a..c0422fea9fa 100644 --- a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook +++ b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook @@ -2,156 +2,74 @@ <!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.2-Based Variant V1.1//EN" "dtd/kdex.dtd" [ <!ENTITY % addindex "IGNORE"> -<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" -> <!-- change language only here --> +<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" > <!-- change language only here --> ]> <article lang="&language;"> -<title ->Memóriainformációk</title> +<title>Memóriainformációk</title> <articleinfo> <authorgroup> -<author -> <firstname ->Mike</firstname -> <surname ->McBride</surname -> </author> - -<othercredit role="translator" -><firstname ->Tamás</firstname -><surname ->Szántó</surname -><contrib ->Magyar fordítás</contrib -><affiliation -><address -><email ->tszanto@mol.hu</email -></address -></affiliation -></othercredit> +<author> <firstname>Mike</firstname> <surname>McBride</surname> </author> + +<othercredit role="translator"><firstname>Tamás</firstname><surname>Szántó</surname><contrib>Magyar fordítás</contrib><affiliation><address><email>tszanto@mol.hu</email></address></affiliation></othercredit> </authorgroup> -<date ->2002-02-13</date> -<releaseinfo ->3.00.00</releaseinfo> +<date>2002-02-13</date> +<releaseinfo>3.00.00</releaseinfo> <keywordset> -<keyword ->KDE</keyword> -<keyword ->KControl</keyword> -<keyword ->memória</keyword> -<keyword ->rendszerinformáció</keyword> +<keyword>KDE</keyword> +<keyword>KControl</keyword> +<keyword>memória</keyword> +<keyword>rendszerinformáció</keyword> </keywordset> </articleinfo> <sect1> -<title ->Memóriainformációk</title> +<title>Memóriainformációk</title> -<para ->Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para> +<para>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para> <sect2 id="memory-intro"> -<title ->Memóriafajták</title> - -<para ->Fontos tudni, hogy kétfajta <quote ->memória</quote -> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para> - -<para ->Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym ->RAM</acronym ->-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para> - -<para ->A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote ->lapozási területet</quote ->. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote ->lapozási</quote -> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote ->memórialapokat</quote -> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para> - -<para ->Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para> +<title>Memóriafajták</title> + +<para>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote>memória</quote> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para> + +<para>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym>RAM</acronym>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para> + +<para>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote>lapozási területet</quote>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote>lapozási</quote> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote>memórialapokat</quote> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para> + +<para>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para> </sect2> <sect2 id="memory-use"> -<title ->Memóriainformációs modul</title> - -<para ->Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para> - -<para ->A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para> - -<para ->Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para> - -<para ->Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para> - -<itemizedlist -> <listitem -><para -><guilabel ->Összes memória</guilabel -> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para -></listitem -> <listitem -><para -><guilabel ->Fizikai memória</guilabel -></para -></listitem -> <listitem -><para ->Virtuális memória avagy <guilabel ->lapozási terület</guilabel ->.</para -></listitem -> </itemizedlist> - -<para ->A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para> - -<tip -><para ->A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para -> <para ->Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para -> <para ->Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para -></tip> +<title>Memóriainformációs modul</title> + +<para>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para> + +<para>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para> + +<para>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para> + +<para>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para> + +<itemizedlist> <listitem><para><guilabel>Összes memória</guilabel> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para></listitem> <listitem><para><guilabel>Fizikai memória</guilabel></para></listitem> <listitem><para>Virtuális memória avagy <guilabel>lapozási terület</guilabel>.</para></listitem> </itemizedlist> + +<para>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para> + +<tip><para>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para> <para>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para> <para>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para></tip> </sect2> <sect2 id="memory-author"> -<title ->A szakasz szerzője</title> - -<para -> Michael McBride (<email ->mpmcbride7@yahoo.com</email ->)</para> -<para ->Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email ->tszanto@mol.hu</email -></para> +<title>A szakasz szerzője</title> + +<para> Michael McBride (<email>mpmcbride7@yahoo.com</email>)</para> +<para>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email>tszanto@mol.hu</email></para> </sect2> </sect1> |