diff options
author | Darrell Anderson <humanreadable@yahoo.com> | 2014-02-06 17:38:03 -0600 |
---|---|---|
committer | Darrell Anderson <humanreadable@yahoo.com> | 2014-02-06 17:38:03 -0600 |
commit | b53f39b3417a8fb207244e1ae53a8deee7714b41 (patch) | |
tree | 56c20a5ae533e8e84b1126b80beb08f640cd7651 /tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook | |
parent | 1edeb16499610f02ba9fe45cbc94206f72fb7e9e (diff) | |
download | tde-i18n-b53f39b3417a8fb207244e1ae53a8deee7714b41.tar.gz tde-i18n-b53f39b3417a8fb207244e1ae53a8deee7714b41.zip |
Remove kinfocenter files in support of commit 3a673dc1.
Diffstat (limited to 'tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook')
-rw-r--r-- | tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook | 77 |
1 files changed, 0 insertions, 77 deletions
diff --git a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook b/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook deleted file mode 100644 index c0422fea9fa..00000000000 --- a/tde-i18n-hu/docs/tdebase/kinfocenter/memory/index.docbook +++ /dev/null @@ -1,77 +0,0 @@ -<?xml version="1.0" ?> -<!DOCTYPE article PUBLIC "-//KDE//DTD DocBook XML V4.2-Based Variant V1.1//EN" -"dtd/kdex.dtd" [ -<!ENTITY % addindex "IGNORE"> -<!ENTITY % Hungarian "INCLUDE" > <!-- change language only here --> -]> - -<article lang="&language;"> -<title>Memóriainformációk</title> -<articleinfo> - -<authorgroup> - -<author> <firstname>Mike</firstname> <surname>McBride</surname> </author> - -<othercredit role="translator"><firstname>Tamás</firstname><surname>Szántó</surname><contrib>Magyar fordítás</contrib><affiliation><address><email>tszanto@mol.hu</email></address></affiliation></othercredit> - -</authorgroup> - -<date>2002-02-13</date> -<releaseinfo>3.00.00</releaseinfo> - -<keywordset> -<keyword>KDE</keyword> -<keyword>KControl</keyword> -<keyword>memória</keyword> -<keyword>rendszerinformáció</keyword> -</keywordset> -</articleinfo> - -<sect1> -<title>Memóriainformációk</title> - -<para>Ebben a modulban a pillanatnyi memóriahasználatot lehet megtekinteni. A kijelzés folyamatosan frissül, hogy könnyen azonosítani lehessen, mely alkalmazások foglalnak le éppen memóriát.</para> - -<sect2 id="memory-intro"> -<title>Memóriafajták</title> - -<para>Fontos tudni, hogy kétfajta <quote>memória</quote> létezik. Mindkét fajtát induláskor az operációs rendszer veszi kezelésbe, a megfelelő módon kiosztva később az alkalmazásoknak.</para> - -<para>Az első fajta az ún. fizikai memória. Ezek a számítógép belsejében, a memóriachipekben helyezkednek el, más néven <acronym>RAM</acronym>-nak is nevezik. Mennyiségén csak úgy tud változtatni, ha további memóriabővítést vásárol a számítógéphez.</para> - -<para>A memóriák másik fajtája az ún. virtuális vagy lapozási memória. Ez lényegében nem más, mint a merevlemez egy kijelölt része, melyet az operációs rendszer foglal le mint <quote>lapozási területet</quote>. Ha az operációs rendszer úgy találja, hogy a szabad fizikai memória kezd elfogyni, felhasználhatja ezt a területet. Azért is hívják <quote>lapozási</quote> memóriának, mert az operációs rendszer képes a pillanatnyilag éppen nem használt memóriaadatokat erre a területre eltárolni. Így a felszabaduló fizikai memóriába be lehet tölteni a pillanatnyilag fontos adatokat. Így tehát a nem szükséges <quote>memórialapokat</quote> a gép a virtuális memóriába helyezte. A virtuális (vagy lapozási) memória tehát lassabb a fizikainál, ezért az operációs rendszer igyekszik a virtuális memóriát csak indokolt esetben használni.</para> - -<para>Az összes memória tehát a fizikai és a virtuális memória összegeként áll elő.</para> - -</sect2> - -<sect2 id="memory-use"> -<title>Memóriainformációs modul</title> - -<para>Ez az ablak egy alsó és egy felső részre oszlik</para> - -<para>A felső részben az összes fizikai memória, az összes szabad fizikai memória, az osztott és a puffer-memória mérete látható.</para> - -<para>Mind a négy érték megjelenik bájtban és megabájtban számolva is (1 megabájt = kicsivel több, mint 1 000 000 bájt)</para> - -<para>Az ablak alsó felében három grafikon látszik: </para> - -<itemizedlist> <listitem><para><guilabel>Összes memória</guilabel> (a fizikai és a virtuális memória összege).</para></listitem> <listitem><para><guilabel>Fizikai memória</guilabel></para></listitem> <listitem><para>Virtuális memória avagy <guilabel>lapozási terület</guilabel>.</para></listitem> </itemizedlist> - -<para>A szabad terület zöld színnel, a foglalt pirossal jelenik meg.</para> - -<tip><para>A memóriák értéke általában folyamatosan változik, csak közelítő értékek jelennek meg. A lap adatainál elsősorban a trendeket érdemes figyelni.</para> <para>Elég sok a szabad (zöld színű terület)? Ha nem, meg lehet növelni a lapozási terület nagyságát vagy fizikai memóriabővítést kell vásárolni.</para> <para>Ha a számítógép működése lelassul, érdemes megnézni, hogy van-e elég szabad fizikai memória, hátha emiatt az operációs rendszer túl nagy arányban használja a lassú virtuális memóriát. A gép teljesítmény ugyanis ilyen esetben képes jelentősen lecsökkenni. Ha a jelenség gyakran jelentkezik, érdemes meggondolni fizikai memóribővítés elvégzését.</para></tip> - -</sect2> - -<sect2 id="memory-author"> -<title>A szakasz szerzője</title> - -<para> Michael McBride (<email>mpmcbride7@yahoo.com</email>)</para> -<para>Fordítás magyar nyelvre: Szántó Tamás <email>tszanto@mol.hu</email></para> - -</sect2> -</sect1> - -</article>
\ No newline at end of file |